7 perc olvasási időKezdjük hát a legelején. Mi is az a timelapse, és miért olyan izgalmas?
A timelapse fotózás egy különleges technika, amikor több fényképet összefűzve mozgóképet készítünk. Mit jelent ez pontosan? A videó, mozgókép ugyebár képek sorozata, amiket, ha megfelelő sebességgel vetítünk - másodpercenként legalább 15 képkocka sebességgel -, a néző agya folytonos mozgásnak fogja érzékelni. A klasszikus fps-ek, azaz frame per secundumok (másodpercenkénti képkockák) a 25 és a 30, attól függűőn, hogy európai, vagy amerikai szabványban dolgozunk. A kamerák is ennek megfelelően működnek, másodpercenként adott képet rögzítenek, beállítástól függően 25-öt vagy 30-at. Ezeket ugyanebben a sebességben lejátszva kapunk egy videót az eredeti sebességében. Mi történik azonban, ha nem készítünk el másodpercenként ennyi képkockát, hanem mondjuk csak egyet? Ha ezeket ugyanígy 25-ösével játsszuk ki másodpercenként, értelemszerűen huszonötszörös gyorsítást érünk el.
Ez az egyik fő létjogosultsága a timelapse-nek, hogy a jelenünkben szemmel nem látható dolgokat tudunk megjeleníteni az idő drasztikus felgyorsításával. A másik fontos szempont, hogy egy fényképnek sokkal nagyobb a felbontása és dinamikatartománya, mint egy videokamera által rögzített képnek, így egészen fantasztikus képi minőséget érhetünk el már a belépő kategóriás fényképezőgépekkel is. A harmadik érvem a timelapse mellett, hogy egyszerűen menő.
A természet timelapse pedig sokkal több ennél, szeretem járni a természetet. Abban bízom, az általam készített felvételektől másoknak is megjön a kedve, közelebb érzik magukhoz Földünket. Esetleg megértik, mennyivel nagyobb léptékben működik a természet, és mi milyen kis porszemek vagyunk, annak ellenére is mekkora károkat vagyunk képesek okozni benne. A szépsége pedig semmihez nem fogható. Azáltal, hogy muszáj végigvárnom a timelapse-ek készítését, rá vagyok kényszerítve, hogy egészen más szemmel lássam a tájat, valóban átszellemüljek, részese legyek, és ez egészen különleges érzés.
Az idő
A legegyszerűbb timelapse-hez nincsen túl sok mindenre szükségünk: egy fénykép rögzítésére alkalmas eszköz és egy állvány kell csak hozzá, és persze egy időzítő, ami vagy a fényképezőbe van építve, vagy egy külső távirányítót használunk. Legrosszabb esetben a kezünkkel nyomhatjuk időközönként az expot.
Nagyon fontos lesz később, hogy mennyi időnként készítjük a fényképeket. A két fotó készítése között eltelt idő az intervallum, és általában másodpercben adjuk meg. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb lesz a gyorsításunk hatása, gondoljunk csak vissza, ha minden másodpercben 1 képet készítünk, akkor is 25x-ös lesz a gyorsításunk. Márpedig lényegében soha nem fogunk másodpercenként fotózni, inkább 2-3 a minimum, amit valaha is használtam. Különböző intervallumok tehát különböző gyorsítást fognak eredményezni.
Kis gondolkodás után könnyen egyértelművé válik, hogy minél nagyobb az intervallum, annál tovább kell maradnunk a helyszínen, hiszen több idő szükséges az adott kép összegyűjtésére. Ha másodpercenként 25 képkockát szeretnénk kijátszani a végső videóban, akkor kiszámolható az intervallum segítségével, meddig kell kint készülnie a képeknek. Hosszabb expónál bele kell számolnunk az záridőt is, mert egy éjszakai fotózásnál ez például nagyobb lesz, mint maga az intervall. Tehát ezek után a következő képletet használhatjuk:
Ezt tovább pontosíthatjuk a következő általános képletre: (i+e) x fps x végsőhossz = összes idő, amennyit maradunk, ahol az fps x végsőhossz a képek számát jelenti majd. Ezt azért kell tudnunk, mert biztosnak kell lennünk benne már a timelapse indításakor, hogy van elég hely a kártyánkon.
Tehát a következő képletekkel érdemes számolni:
Van, mikor fordítva kell számolunk, mert a valós idő mondjuk adott, például 10 perc. Innen visszafelé is lehet számolni a fenti képletek alapján intervallumot. Tehát ha 10 perc alatt kell rögzítenem 300 képet, nem hosszú záridővel, akkor a fentiek alapján 300 x (i+0) = 600 sec, tehát az intervallumom maximum 2mp lehet. Ha pedig 10 perc alatt kell rögzíteni mondjuk 5 mp kijátszott hosszt, 25 fps-ben, akkor pedig 25 x 5 x (i+0) = 600 sec, tehát 4.8mp lehet maximum az intervallumom. Mivel a legtöbb eszköz egész másodpercben számol, ezért az 5 már sok lesz, tehát 4-et kell beállítanom.
Ezen a ponton nagyon fontos kiemelni, hogy később az utómunka során előfordulhat, hogy hibás képeink lesznek, vagy egyszerűen kiderül, hogy jó lenne hosszabb végső snitt. Én minden esetben sokkal több képet csinálok, mint ami minimum szükséges, hiszen ezen a ponton még általában megtehetem.
A technika
Ennyi számolás után vegyünk most már egy éles példát! Egy telefonnal és egy fényképezőgéppel fogok timelapse-et csinálni a felhőkről.
Ez a legegyszerűbb timelapse készítés, itt a kamera nem mozog, és minden beállításunk fix az egész timelapse alatt. Már ezzel is fantasztikus eredményeket lehet elérni, és a mai napig szívesen alkalmazom bizonyos helyzetekben. Teleobjektíves, szűkebb kivágásnál mindig ezt használom, illetve nehezen elérhető helyekre, ahova nem viszem a teljes szettet, csak a gépet és a tripodot cipelve már is tudok csinálni timelapse-eket. Jellemzően egyszerre két timelapse-et készítek, az egyik általában ilyen statikus fix nézőpontos. A telefonok esetében nem mindig kapunk intervallum beállítást, itt végső hossz vagy más egyéb az, amit kapunk, néha pedig semmilyen beállításunk nincsen, csak csinálja a képeket a telefon.
A fényképezőgépeknél vagy beépített timelapse funkciónk van, vagy egy timelapse kioldóval fogunk exponálni. Egy ilyen távirányító nagyon olcsó, bárhonnan beszerezhető, arra kell csak figyelnünk, hogy a kameránk csatlakozójával kompatibilis legyen.
Termék képek forrása: Apple, Joby, Sony, Lexar, Manfrotto
Nagyon fontos a stabil tripod, hiszen bármilyen apró elmozdulás tönkreteszi a timelapse-ünket, egy fotónak kell látszon majd végig, mindenféle megremegés nélkül. Apróbb hibákat persze javíthatunk utómunkában, erre kitérünk majd a későbbiekben. Sokan azt mondják, fontos a jó állvány, én ebben nem feltétlen hiszek, a lényeg, hogy valamilyen módon tényleg stabilan tartsuk az eszközünket. Én az első videómat egy 20 eurós távcsőállvánnyal készítettem. Később egyre jobbakat vettem, de szempont lesz az utazásnál a súlya is, ezért nem érdemes túl nehezet sem venni.
A legtöbb állvány alján található egy horog, amivel külön lesúlyozhatjuk, hogy ne fújja el a szél. A legextrémebb időjárás Új-Zélandon ért engem, amikor egy hajnali timelapse közben annak ellenére, hogy nehéz táskát is rögzítettem az állványra, simán felborította a szél a kamerát. Bár ez várható volt, nem is voltak nagy reményeim, amikor alig tudtam kinyitni a mikrobusz ajtaját, majd megállni egy helyben sem tudtam, úgy fújt a szél. Arrafelé ez nem olyan nagy dolog, de rámutatott arra, mennyire fontos tényező a szél.
Tehát megvan a tripodunk, és rögzítettük rá az eszközünk. Miután bekomponáltuk a képünk, beállítottuk az összes beállítást, jöhet az intervallum. Most felhőket szeretnénk rögzíteni, ezért 4 mp-et állítok be. Nem fog változni várhatóan az idő és a fény, ezért nincsen időkorlátom. 8mp videót szeretnék készíteni 25fps-ben, tehát 200 fotóra lesz szükségem. 4mp-es intervallummal ez 800mp, azaz 13 perc 20 másodpercig fog tartani. Minden rendben, egy utolsó minta fotó, hogy biztosan jó legyen minden beállításunk. Rendben. Elindítom. Innentől semmi dolgunk nincsen, csak kivárni, hogy lejárjon a timelapse-ünk, és bízni benne, hogy semmi baj nem történik.
Számtalan esetben fordult már elő, hogy nem bíztam magamban, vagy a fényképezőgépben, és leállítottam ellenőrzésre, hogy újraindítsam, ha minden rendben a timelapse-szel. Ezt ne tegyétek meg! Több esetben teszitek tönkre az amúgy jó timelapse-et, minthogy jót csináljatok. Ha egyszer minden beállítás rendben volt az elején és kattog a gép, akkor minden rendben lesz! Ez különösen izgalmas lesz majd a különböző motorikákkal, day to night felvételekkel és egyéb finomságokkal később, de továbbra is azt mondom: csak akkor állítsátok meg a felvételt, ha már készen van, vagy ha 100%-ig biztosak vagytok benne, hogy valami elromlott, akár az eszközzel, akár a beállításokkal, akár a témánk körül változott valami (megváltoztak a fények, eltűnt a témánk stb.).
Ha viszont minden jól ment, elkészült az első timelapse felvételünk, mehetünk haza és jöhet az utómunka! Telefon esetében a telefon ezt már meg is oldotta.
A posztot írta: Zsengellér Márton, ZengoFilm csapatunk vezetője
